Szalmaépítészet

Az ökológikus szemléletű épülettervezés és építés

Novák Ágnes építészNovák Ágnes építész az öko-építészet hazai kutatásának és oktatásának egyik jelentős alakja. 1993-ban az Ybl Miklós Műszaki Főiskolán bevezette az Ökologikus Építészet szakirányú képzést. Jelentős számban fordított le építészeti tárgyú cikkeket, szervezte vendégprofesszorok előadásait. Ezekben az években 1995 és 2000 között több tucat építészhallgató számára biztosította a külföldi tanulás és szakmagyakorlás lehetőségét különböző pályázati formában. Szakterületei: egészséges épület, akadálymentes épített környezet, green design, öko-design, szalmabála épületek…

Az ökológikus szemléletű épülettervezés és építés tekintetbe veszi az egészség és környezet kívánalmait, az anyaghasználat esetében pedig a bölcsőtől a sírig kíséri figyelemmel az éptési folyamatot, vagyis a kitermelés, alakítás, gyártás, használat, fenntartás és bontás ciklusát. De a természetes, egészséges anyagok alkalmazása a lakók igényeit is szolgálja, épületbiológiailag is kedvező megoldás.

Az ökológikus építészetről

Ökológikus építészet

Épített Környezetért Alapítvány - labor5 »

„Kitűztük a ház helyét és megkezdődik az építés. Az ember lakást, iskolát, kórházat épít, mert lakni, tanulni, gyógyulni akar. És ez jó! Az ember háza ismét elfoglalta az istenadta föld egy darabját: a fákat ki kellett vágni, a humuszréteget el kellett távolítani, beton sávot kellett a földben készíteni a teherhordó falak alá, aljzatbetonnal és talajnedvesség elleni szigeteléssel zárjuk végleg koporsóba azt, ami nekünk adatott. És ez rossz! Túlzás? Lehet - de belénk oltódott valamikor régen a növekedés kényszere, tehát egyre többen leszünk itt a Földön, többet akarunk és építenünk kell mindig újat, mindig szebbet-jobbat, és egyre zsugorodik a hely. Mit tehetünk? Mást nem igen: esélyt adunk a természetnek és magunknak a megújulásra, mikor földbarát anyagokat használunk, biztosítjuk házaink alatt a talaj lélegzését, növényt csempészünk homlokzatainkra, tetőinkre… Kutatunk-keresünk, tervezünk-építünk és barátkozunk a főnökkel: a legfőbb Teremtő – Építő - Mesterrel.” [Reischl Gábor]

Szalmaépítészet: Az ökológikus szemléletű épülettervezés és építés

Novák Ágnes Mandzsúriában járt, ahol a falusi kínai társadalmat tanulmányozta, amiről igencsak keveset tudtunk eddig. Részletek a cikkből:

Kína másik arca – Mandzsúria

a href="http://www.sikeres-fengshui.hu/szalmaepiteszet.html" title="Az ökológikus szemléletű épülettervezés és építés tekintetbe veszi az egészség és környezet kívánalmait, az anyaghasználat esetében pedig a bölcsőtől a sírig kíséri figyelemmel az éptési folyamatot, vagyis a kitermelés, alakítás, gyártás, használat, fenntartás és bontás ciklusát.">Kína másik arca – Mandzsúria160 millió lakos, tucatnyi milliós város, napkollektor a városi házak tetején, tízkor az egész városban villanyoltás, szélesen kanyargó folyók, gazdag földek, földutak, tisztaság, gépesítetlen mezőgazdaság, vidékies nyugalom és nyüzsgés egyszerre.

Észak-kelet Kína – Mandzsúria - lakosságának történelmileg kialakult hátrányos helyzete egyre romlik az elsivatagosodás, az időjárási anomáliák, a földrengések és a – vízerőművek giga-építkezései elől menekülő – hatalmas népességvándorlások miatt. ….

A szegénység ebben a tartományban mintegy 160 millió lakost érint, ahol a téli hideg gyakran süllyed -40 °C alá. Ezen a vidéken a hagyományos építésű házak föld és kőfalú, földszintes, kéthelyiséges apró épületek voltak. A gyakori földrengések után épített „korszerű” új épületek betonfalai és fémtetői, ha lehet még az eredetinél is rosszabb lakókörnyezetet teremtettek. Ezért gyakoriak azok az egészségi problémák, amelyek közvetlenül a rossz lakókörnyezet miatt alakultak ki. A nagyszámú népesség befogadásához akár tégla, akár más építőanyagú épületeket hoznak létre, a termőföld károsodik, fokozódik az erodálás, és romlik a földek élelmiszertermelő potenciálja is, az energiaigény pedig óriási mértékben növekszik.

1997-ben egy közepes erősségű földrengés elpusztította a Tangyuang városhoz közel eső faluk iskoláit és a környező épületek egy részét. A rombadőlt épületek helyett az ADRA (Adventist Development and Relief Agency) és a OWD (One World Design Architecture, USA) egy segítő program keretében szalmabála épületek építésében segítette a helyi faluközösséget.

A segítő projekt alapja:

  • energiahatékony
  • olcsó
  • fenntartható
  • az állami vezetés által is elfogadott megoldást kell javasolni.

Célcsoportok:

  • iskoláskorú népesség (az alapelvek hosszútávú megalapozására)
  • etnikai kisebbségek (a hátrányos helyzet csökkentésére);
  • otthon és munkanélkülivé vált – áttelepített – falvak lakóinak segítése;
  • olyan csoportok segítése, amelyek segítik a további technológia-átadást, a helyi állami vezetés is szereplői.

Az első projekt a két falusi iskola megépítése volt, ezzel a kínai családok életének fókuszában álló (egyke, jól iskolázott) gyermekek megnyerése volt a cél.Így fontos eleme volt a fenntarthatóság elveinek megfelelő hosszútávú projekt megalapozása, valamint a projekt elfogadása érdekében a helyi vezetés és a lakók bevonása, később pedig az első mintaépületek után a technológia átadása, és a széles körű információ biztosítása.

Az iskolaépületek nagyon egyszerűek, de a téli időszakban valóban sokkal jobb komfortot biztosítanak, és a gyerekek jellemzően jó élményekkel mentek haza télen sokkal hidegebb otthonaikba.Az első projekt a két falusi iskola megépítése volt, ezzel a kínai családok életének fókuszában álló (egyke, jól iskolázott) gyermekek megnyerése volt a cél. Az iskolaépületek nagyon egyszerűek, de a téli időszakban valóban sokkal jobb komfortot biztosítanak, és a gyerekek jellemzően jó élményekkel mentek haza télen sokkal hidegebb otthonaikba. (…Az iskolák minden falusi településen a legjobb épületnek számítanak.)

Néhány tél elteltével már nagyobb léptékben cselekedhettek. Az egyik apropó az amuri árvizek során elöntött koreai falu áttelepítése volt, így az etnikai egységben 1000 km-ről áttelepített falu gazdagodott kéttucatnyi új falusi lakóépülettel. A falu építésében a helyiek közül is sokan részt vettek, és minden munkacsapatban dolgozhattak a régió más részéről érkező építőmesterek is. A falu létrehozásakor az egyforma lakóépületek mellé melegházakat is telepítettek, hogy az újonnan letelepülő népesség számára munkát is biztosítsanak. A melegházak egy része az évek során állattartó épületként szolgált, más esetben kis műhelyt rendeztek be falai között, de az alapelv, a lakó és munkahely egyidejű megoldása kiemelten értékessé tette a projektet.

A préselt szalmabála fal itt is megfelelő a metsző téli hideg okozta problémák enyhítésére, ezért a szalmát, mint szigetelőanyagot elfogadta a helyi lakosság, hiszen korábban is használták tetőfedésre. A projekt fenntarthatósága érdekében mégis kénytelenek voltak az épületekben téglát is alkalmazni, mert a falusi családok számára a téglaház jelentette az elfogadható életszínvonalat.

A préselt szalmabála fal itt is megfelelő a metsző téli hideg okozta problémák enyhítésére, ezért a szalmát, mint szigetelőanyagot elfogadta a helyi lakosság, hiszen korábban is használták tetőfedésre.A projekt fenntarthatósága érdekében mégis kénytelenek voltak az épületekben téglát is alkalmazni, mert a falusi családok számára a téglaház jelentette az elfogadható életszínvonalat.

A programban résztvevő családok kiválasztása során arra is ügyeltek, hogy a szegényebb családok mellett a jobb módúak is reprezentálva legyenek a szalmabála épületek használói között. Kínában ugyanis a tégla a jómódúak építőanyaga, státuszszimbólum is. Az évek során sikerült részben fordítani ezen az előítéleten, hiszen a szalmaházak lakói fokozott figyelmet élveznek a sajtó és a helyi vezetés részéről.

Büszkén mutatták lakásaikat, életük apró részleteit. A pénzügyi háttér egy részét az ADRA, egy részét a családok, egy részét pedig a kínai állam biztosítja. (részletesebben ») 2004-re a helyi kínai vezetéssel együtt koordinált program keretén belül 464 főt képeztek ki, 603 épületet hoztak létre a térség 59 falujában.

Célok és eredmények:

  • egészséges, fenntartható, energiahatékony építési módszer kifejlesztése az Észak-kínai tartományok részére,
  • helyben rendelkezésre álló anyagok használata,
  • helyi menedzsment létrehozása
  • a munkaerő megfelelő képzése,
  • olyan épületek megvalósulása, melyek egészséges, kényelmes, biztonságos, tartós, megfizethető energiahatékony és esztétikailag megfelelő minőségűek, ugyanakkor a helyi kulturális közeghez is illeszkednek.

Összességében már több mint 800 lakóépületet építettek Tang-Yuan város környékén található falvakban. A Jianxi egyetem oktatói átvették a projektvezetést, és immár tisztán kínai vezetéssel dolgoznak Huangbaiyu Eco-falu modell projektben Benxi Liaoning településen.

Az ADRA hasonló programot vezet jelenleg Mongóliában, Irakban, Belorussziában és Argentínában is, ezzel elnyerte a Building and Social Housing Foundation (BSHF) 2006. évi díját.

A résztvevők számára külön érdekességet jelentett, hogy a teljesen eltérő társadalmi közegből érkező résztvevők hamar megtalálták a közös hangot. Az indiai segélyprogram vezetője, a caracasi favella lakóinak mentora és a magyar építészoktató egyetértettek abban, hogy ámbár nagy a baj, mindannyiunknak tenni kell valamit az ember és a föld védelmében. (Kár, hogy a politikusok nem látnak el eddig sem.)

A sokarcú Kína egy új arcát mutatta meg, a technika jó-rossz másolása mellett a diktatúra árnyékában egy nagyon emberi társadalomkép érhető tetten, érdekes maradványaként az ázsiai társadalmi berendezkedésnek.

Novák Ágnes

okl. építészmérnök, BSHF ösztöndíjas

MOME

A teljes cikk itt olvasható: http://epiteszforum.hu/node/6097 »

Szalmaépítészet: Az ökológikus szemléletű épülettervezés és építés

Föld- és Szalmaépítészet

Medgyasszay Péter - Novák Ágnes

Medgyasszay Péter - Novák Ágnes: Föld- és SzalmaépítészetA könyv bemutatja a föld-, vályog- és szalmabála-építés lényegét. Összefoglalja a természetes anyagok használatát és a kivitelezés gyakorlati ismereteit. Kiemelten épít és hivatkozik a Lehmbau Regeln (A vályogépítés szabályai) c. kiadványra, ami a német építési gyakorlatban a vályogépítés és termékgyártás szabványt helyettesíti. Az iparszerű építés mellett úgy tűnik, Magyarországon is előtérbe kerül a kétkezi munka szerepe és a természetes anyagok használata. Azok az építtetők, akik részesei szeretnének lenni saiát otthonuk építésének, ezzel az építésmóddal lehetőséget kapnak erre. A könyv ebben is segítséget kíván adni.

Medgyasszay Péter - Novák Ágnes: Föld- és Szalmaépítészet »

Sikeres Feng Shui könyvespolc

Keresés  
Rend, harmónia, siker
Feng Shui Siker Praktikák

Hírlevél, Feng Shui tippek, megoldások elsőkézből.



Partnerek

Feng Shui Research Center és Joseph Yu mester oldala

CHI Creativ Healing Institute Halassy Marianna Feng Shui Research Center tanára